Alapvetően a tanítási filozófiám központjában a gyermekek számára átadható hasznos tudás áll. A legfontosabbnak az életre való felkészítést tartom, olyan tudás átadását és képességek kialakítását, amikre szükségük lesz az iskola után is.
A kognitivizmus tanuláselmélete az egyik, ami közel áll a gondolkodásomhoz. Fontosnak tartom, hogy minél több területen kialakítsunk a diákokban készségeket, rutinokat. Pl a helyesírás fejlesztése nem csak a magyar nyelv és irodalom tantárgy feladata, hanem a történelemnél is tudjuk segíteni a gyermekek fejlődését ilyen téren is. Úgy gondolom, hogy ezek a dolgok jelenthetik a későbbi ismeretszerzés alapját, ha ezeket elsajátították, akkor utána már sokkal könnyebb lesz nekik következtetéseket levonni, problémákat megoldani. Ennek az alapváznak a felépítése fontos és elengedhetetlen a későbbiekre nézve és az összes tanárnak együtt kell törekednie arra, hogy mindenkiben kialakuljanak ezek a készségek.
A másik tanuláselmélet, amit fontosnak tartok, az a konstruktivizmus. Ahhoz, hogy ezt tudjam alkalmazni kell egy alaptudás, ismeretanyag, amivel a diákok rendelkeznek, ahonnan el tudnak indulni. Ez a fajta elmélet inkább sarkall gondolkodásra, mint az előző, az önállóság, egyediség felé tereli a diákokat, amit nagyon hasznosnak és az élethez elengedhetetlennek tartok. Itt már fontos szerepet játszik a rendszerezés, az alkotás.
A konnektivizmus elméletének alkalmazását, vagy legalább megismerését elengedhetetlennek tartom. Ahhoz, hogy valaki a XXI. században jó pedagógus legyen ismernie kell a digitális eszközöket. Szerintem nem feltétlenül kell használnia órán, de a diákok világának megismeréséhez elengedhetetlen, hogy készségszintű felhasználója legyen a számítógépnek, illetve különböző digitális eszközöknek. Ennél az elméletnél jelenik meg leginkább az élethosszig tartó tanulás, a különböző területek összekapcsolódása, ami nem csak a tanulmányok során, hanem a későbbiekben is nagyon fontos lehet. Ahhoz, hogy meg tudjuk tanítani az eszközöknek a helyes, értelmes használatát, nekünk is ismernünk kell őket, nem szabad félni tőlük, illetve fontos a környezet, a megfelelő infrastruktúra is. Arra fogok törekedni a tanulmányaim, majd a munkám során, hogy minél inkább a biztonságos és értelmes internethasználatra biztassam és tanítsam a diákjaimat.
Számomra a legfontosabb a problémamegoldó képesség és a szociális kompetenciák fejlesztése, a tananyag részletes elsajátítása csak ezek után következik. Természetesen az is fontos, hogy az érettségire felkészüljenek a diákok, viszont ahhoz, hogy emellett más jellegű tudásra is szert tegyenek, a kötelező tananyagba szeretném beépíteni például a vitázást, a gondolkodásra biztatást, a kreativitás kibontakoztatását.
A kooperatív módszereket gondolom a legcélravezetőbbnek a diákok több területen való fejlesztéséhez. Az együttműködést is megtanulhatják ezeknek a segítségével, illetve a saját képességeiket is megismerhetik, el tudják magukat helyezni a közösségben, a saját hiányosságaikat is felismerhetik. A mélyreható tanulási stratégiát tartom a legideálisabbnak ahhoz, hogy ne csak egy felszínes magolás legyen a tanuló részéről az eredmény, hanem megértse, megjegyezze és az előzetes ismereteihez kösse a tanulnivalót. Projekteket is tervezek tartani, ahol más tanárokkal együttműködve, több tantárggyal kapcsolatos témákat dolgoznék fel.
Azon kívül, hogy dolgozatokat fogok íratni, illetve feleltetni is szeretnék az óráimon, fontosnak tartom, hogy az órai munkát is értékeljem. Nem a megszólalások száma, hanem az aktív együttgondolkodás, figyelés, a következtetések azok, amik számítanak nekem. Szóban és írásban egyaránt szeretnék visszajelezni, a házi dolgozatokra például nem csak egy érdemjegyet, hanem indoklást is fogok írni. Tervezem, hogy azokkal a diákokkal, akikkel egy héten többször is találkozom, néha beszélgetek a fejlődésükről, arról, hogy nekik mire van szükségük, mit terveznek. Osztályfőnökként különösen nagy jelentősége lenne annak, hogy a diákoknak néha részletes visszajelzést adjak, ne csak a tanulmányi eredményeikről.
Mint már említettem, szerintem elengedhetetlen, hogy a digitális technológiát ismerjük és alkalmazni tudjuk. Kivetítőt mindenképpen használnék, illetve ha az osztályterem, ahol tanítani fogok fel lesz szerelve mondjuk interaktív táblával, vagy minden gyermek számára biztosít az iskola tabletet, vagy laptopot, akkor ezeket is igénybe venném. A német nyelv oktatásához is nagy segítség lenne, például videókat, filmeket tudnánk nézni, az interneten megnézhetnénk, hogy hogyan használják az emberek a nyelvet a hétköznapokban, mennyiben más ez, mint a tankönyvi német, illetve sok szótanuló, nyelvtan gyakorló program is van, amik a diákok érdeklődését felkelthetik. A történelem órához is vannak olyan anyagok az interneten, amik új megközelítést nyújtanak a diákok számára, vagy akár ezeken az órákon is lehetne videókat nézni. Ahhoz, hogy projekteken dolgozzanak, szintén jól tud jönni, ha van számítógép, amit használni tudnak, hiszen pl képek tervezéséhez, információ gyűjtéséhez szükség van rá. Minél többet használnak ilyen eszközöket, annál jobban rá tudok világítani arra, hogy mire érdemes figyelni az anyagok kiválasztásánál, illetve milyen veszélyek leselkednek a diákokra, amikor az internetet használják.
Összességében számomra az a legfontosabb, hogy a diákok úgy hagyják el az iskolát, hogy ne csak a tananyagot tudják, hanem tisztában legyenek a képességeikkel is, illetve felkészüljenek arra, hogy milyen lesz nekik később. Szerintem nem szabad nagyon korlátozni őket, illetve egy idő után már az sem jó, ha túlzottan óvjuk őket mindentől, hiszen az lenne a cél, hogy minél önállóbb és felelősségteljesebb felnőttek legyenek, ehhez pedig a tanár is hozzá tud járulni.
