2016. december 5., hétfő

Podcast



A podcastokat készíteni egy projekt során lehetne, nagyobb, érettségire készülődő diákokkal. A hangfájlok megvágása nem egyszerű feladat egy olyan embernek, aki még nem dolgozott ehhez szükséges programmal. 

Az anyanyelvi kompetenciát jól lehet fejleszteni vele, valószínűleg először még leírnák a diákok a szövegüket, később, ha többször is van lehetőségük ilyesmit készíteni, akkor már rögtönözhetnek is. Jó tapasztalatszerzési lehetőség olyan téren is, hogy hallhatják mennyire más a hangjuk, hangsúlyozásuk, ha felolvassák a szöveget vagy ha spontán beszélnek.

Szociális képességeiket is fejleszthetik, hiszen ez egy párbeszéd, de akár csoportban is alkothatnak egy ilyen felvételt. Az együttműködés, egymásra figyelés elengedhetetlen ennél a feladatnál. Gyakorlatilag akármilyen témáról lehet ilyet készíteni, akár egy vitázásra is lehet használni, de információátadásra is tökéletes.

2016. november 30., szerda

Feladatsor



Szerintem ez a honlap jó gyakorláshoz, ismétléshez, témazáró előtti összefoglaló órára, esetleg év elején. Dolgozatot azért nem íratnék ezzel a programmal, mert a diákok ha használhatják ezt, akkor az internetet is, így könnyen rá tudnak keresni a megoldásokra.

Nagyon tetszik ebben a honlapban, hogy magyar, könnyen kezelhető és sokféle feladattípust ki lehet próbálni rajta. Értékelni is könnyű és egyszerűen mindenki számára elérhetővé lehet tenni. Az is hasznos lehet, hogy nem kell a tanárnak külön kijavítania egyesével a feladatokat, hanem be lehet állítani az értékelést (később persze szövegesen, vagy személyesen ezt még kiegészítheti, ha szükséges). 

A diákoknak azért lehet érdekes, mert használhatják órán az okostelefonjukat, de hasznos tevékenységgel töltik az időt és bármikor vissza tudják keresni az eredményt, a kérdéseket és a válaszokat, ami dolgozatra való felkészülésnél hasznos lehet.

2016. november 29., kedd

Digitális történetmesélés



A digitális történetmesélés egy viszonylag hosszú, projekt-szintű feladat. Ha a diákjaimnak ilyet fogok adni, akkor több napot rá fogok szánni, egy nagyobb téma eleme lesz, talán zárásként, a tapasztalataikról kell egy ilyet létrehozniuk.

Nagyon jó ebben a feladattípusban, hogy sokféle alkalmazást, programot fel lehet hozzá használni. Nagyon könnyen kezelhető, a mindennapok során gyakran használt Google alkalmazások is tökéletesek erre, ezekkel is igényesen, látványosan kivitelezhető a feladat.

Akár már hetedikesek is élvezhetik, az értékelési szempontokat kell csak hozzájuk igazítanunk. Az informatika órákon elő lehetne készíteni ilyesmit, és akkor már pl történelem órán egész korszakokat vizualizálni lehetne ezzel a módszerrel.


2016. október 31., hétfő

Idővonal



Az idővonalak készítése, akár online, akár papírra rajzolva, nagyon hasznos lehet történelem órán. Sokkal átláthatóbbak az évszámok, illetve párhuzamosan több országot is meg lehet jeleníteni, ami könnyebbé teszi a világ eseményeinek átlátását, a történések közti összefüggések megértését.

Sok idővonal-készítő alkalmazással lehet a színeket, betűket változtatni, jól ki lehet emelni dolgokat, jelölni lehet, hogy mi mihez tartozik. Ezek lehetőséget biztosítanak ahhoz is, hogy a tanulók kreatívan alkossanak. A képek kiválogatása szintén ide tartozik, vannak oldalak, ahol videót is lehet csatolni.

Ha többen dolgoznak ezen a feladaton, akkor a közös döntéshozás, a megegyezések a kooperációt fejlesztik. Igyekeznek a tanulók egyezségre jutni, jó esetben megvitatják a kérdéses dolgokat, közösen alkotnak. Ha mondjuk felosztjuk a feladatokat - pl az egyik diák készíti a spanyol, a másik pedig a francia uralkodók idővonalát, akkor belátják, hogy érdekük, hogy a másiké is jól el legyen készítve, hiszen abból tanulni fognak ők maguk is, így segítenek egymásnak. A közös alkotásnak elengedhetetlen része a kommunikáció, ez történhet akár Skype-on vagy Facebookon keresztül is, a lényeg, hogy egyeztessenek.

Az információk kiválogatásához elengedhetetlen a kritikai gondolkodás. A forráskritikát minden feladatnál hangsúlyozni kell, itt akár a rövid leírások, akár a képek kiválogatásánál fontos szempont lehet. Ebben egymást is tudják segíteni, de akár a tanár is mutathat olyan oldalakat, amik megbízhatóak.

Szófelhő

A szófelhőkészítő programok azért jók, mert könnyen lehet őket kezelni, látványos az eredmény és a kulcsszavak egy részét megjegyzik a diákok, amíg összeválogatják őket. A forma, betűtípus, színek kiválasztása a kreativitást fejlesztheti, ha többen dolgoznak együtt, akkor akár a kooperáció is gyakoroltatható vele.

1. feladat: A diákoknak egy tankönyvi fejezetből kell kiválasztaniuk 15-20 kulcsszót, az adott lecke legfontosabb fogalmait, helyszíneit, személyeit. Ennek során át kell olvasniuk a témát, amivel tanulnak, illetve a lényeg kiemelését is gyakorolják. Ezt azelőtt adhatjuk fel feladatnak, mielőtt közösen átbeszélnénk a témát - így lesz egy kép a diákok fejében a témával kapcsolatban, lesz egy kis alap, amire építhetünk. Ez felsősökkel és gimnazistákkal egyaránt működhet, ha van a teremben legalább 4 emberenként egy tablet, laptop vagy számítógép.

2. feladat: Összefoglalásnál ki kell választani az adott téma 30-40 kulcsszavát, ezek lehetnek fogalmak, helyszínek, személyek. Lehet külön-külön is, csak személyekkel szófelhőt készíttetni, vagy akár csak fogalmakkal. Ehhez látni kell az egész témát, elég átfogó ismeretekkel kell rendelkezni, ezért hetediktől a gimnázium végéig lehetne alkalmazni, ha van laptop, tablet vagy számítógép csoportonként.

3. feladat: 11-12. osztályosokkal a történelem érettségire lehetne gyakorolni az esszéírást úgy, hogy a tanár kimásolja a megoldókulcsból a fogalmakat, személyeket, amiknek benne kell lenni a fogalmazásban és a szófelhő segítségével kell értelmes, összefüggő mondatokat leírni. Sok diáknak a fogalmazás a kihívás, nem pedig a háttérismeretek megszerzése. Így bármilyen témát fel lehet dolgozni ezzel, ha van egy stabil alaptudás - hiszen ebben az esetben a tanár adja meg a szakszavakat.  Ehhez a tanárnak otthon kell nyomtatnia, kész szófelhővel kell az órára érkeznie.



4. feladat: Lehet Tabut is játszani a szófelhőkkel. A szófelhő tartalmazza azokat a szavakat, amiket nem szabad kimondani, felülre pedig oda van írva az elmagyarázandó szó. Egy diák magyaráz, a többiek pedig kitalálják, hogy mi lehet a fogalom. Ehhez a tanárnak kell otthon felkészülnie, kinyomtatnia a szófelhőket.

Google az oktatásban

Az alábbi bejegyzésben a reformáció témakörével kapcsolatos 5 feladat kifejtését írtam le. Mindegyik feladat Google alkalmazáshoz kapcsolódik, ezeknek a segítségével dolgozná fel egy tizedikes osztály ezt a témát történelem órán. 4-5 fős csoportokban dolgoznának a projekt során.

1. Google Drive: Minden csoportnak létre kell hoznia egy Google fiókot, amihez hozzátartozik a Drive is. Ebbe tudják majd gyűjteni az anyagokat, illetve közösen tudják szerkeszteni is őket. Első körben mappákat kell létrehozniuk (személyek, események, helyszínek), amit a téma feldolgozása során még bővíthetnek. A később létrehozott fájlokat ezekbe kell majd feltölteniük, pl a személyekhez a prezentációt, a helyszínekhez a térképet. Ezzel a feladattal a Drive alapjait ismerhetik meg a diákok, illetve elkészítik a projektmunka többi feladatához szükséges alapokat.

2. Google Diák: Minden csoportnak létre kell hoznia közösen egy 8-10 diából álló prezentációt, amit képekkel, ábrákkal, térképpel színesítenek és egy reformációhoz köthető ember életéről szól (pl Luther, Kálvin, Zwingli). A forrásmegjelölésnek szerepelnie kell a diasor végén, illetve fontos az átláthatóság, a kevés, de hasznos szöveg megjelenítése. Ez a feladat nem csak a reformáció fontos személyiségeit ismerteti meg, hanem a kiselőadásokhoz használt diasorok kritériumaira is megtanítja a diákokat, ha a tanár aktívan koordinálja a létrehozását, segíti a diákokat. Pl érdemes felhívni arra a csoportok figyelmét, hogy jól olvasható, fontos információk legyenek feltüntetve, ne legyen túlzsúfolt, képekből sem kell sok, inkább legyenek jó minőségűek és az adott témához teljesen kapcsolódjanak. 

3. Google Saját térképek: Minden csoportnak létre kell hoznia a prezentációban megjelenített személy életútjáról szóló útvonalat a térképen, a fontosabb állomásokat témához illő ikonnal, képpel, rövid leírással kell ellátniuk. Legalább 10 helyszínt be kell jelölniük, ebből 5-öt kell kifejteni. Ha esetleg az adott személy nem járt ennyi helyen, akkor a reformáció terjedését is bejelölhetik, ennek is részletezniük kell 5 állomását. Ezzel a feladattal a térképhasználatot is gyakorolhatják, illetve megismerhetik az útvonalkészítés funkcióit, lehetőségeit. 


4. Google Űrlapok: Minden csoportnak fel kell mérnie, hogy az iskolában mennyit tudnak a prezentációban választott személyről a diákok és a tanárok. Ahhoz, hogy erről képet kapjanak, létre kell hozniuk egy 6-10 kérdéses űrlapot, amit minél több diákkal és tanárral ki kell töltetniük. Ezután mindegyik csoport lehetőséget kap arra, hogy a prezentációját bemutassa 10 percben, majd újra felmérhetik, hogy ki mennyit tud a témáról. A két űrlap eredményei közötti különbségekről egy 2 oldalas Google Dokumentumban kell beszámolniuk. Ez egy összetettebb feladat, nem csak az űrlapok használatát, a jó kérdésfeltevés módját tudja megmutatni, hanem utána az összehasonlításnál, az adatok értékelését, elemzését is előkészíti.

5. Google+: Minden csoportnak létre kell hoznia egy Google+ profilt, a már meglévő e-mail címhez, a választott reformációhoz kapcsolódó személy adataival, képeivel. Minél több információt fel kell róla tölteni és 5-7 bejegyzést is ki kell tenni. A csoportok egymást bejelölhetik ismerősnek és egymásra reagálhatnak. Ezzel a feladattal kicsit játékosabb formában kerülhetnek közel a diákok a választott személyhez, ami azért is jó, mert így láthatják, hogy nem papírmasé-figurákról van szó a történelem könyvekben, hanem igazi emberekről.

2016. október 19., szerda

Mindmeister - Szent István király


Szent István király by Gáspár Kata

Reflexió:

Horváth Szilvivel dolgoztam közösen ezen a gondolattérképen. Jól tudtunk együtt dolgozni, közösen gondolkodni, mindenben sikerült megegyeznünk, nem vitatkoztunk sokat. Gyorsan sikerült megegyeznünk abban, hogy hogyan nézzen ki a munkánk és a témaválasztás sem okozott nehézséget.

Megbeszéltük, hogy ez egy hasznos program és mind a történelem, mind a német nyelv oktatásánál fogjuk tudni alkalmazni, hiszen ezeknél a tantárgyaknál is hasznos, ha valaminek látjuk a felépítését, illetve a kép-, és videóbeszúrás is nagyon hasznos lesz.

Ha gyerekek számára adnám fel ezt a feladatot, akkor az lenne a lényeg, hogy Szent István tevékenységét ábrázolják gondolattérképen, keressenek az altémákhoz képeket és linkeljék be a törvényeit. Ez azért is jó, mert keresgélés közben rátalálhatnak érdekes dolgokra, illetve például látják, hogy az interneten fent vannak a középkori törvénykönyvek.

2016. október 11., kedd

A tanítási filozófiám

Alapvetően a tanítási filozófiám központjában a gyermekek számára átadható hasznos tudás áll. A legfontosabbnak az életre való felkészítést tartom, olyan tudás átadását és képességek kialakítását, amikre szükségük lesz az iskola után is.

A kognitivizmus tanuláselmélete az egyik, ami közel áll a gondolkodásomhoz. Fontosnak tartom, hogy minél több területen kialakítsunk a diákokban készségeket, rutinokat. Pl a helyesírás fejlesztése nem csak a magyar nyelv és irodalom tantárgy feladata, hanem a történelemnél is tudjuk segíteni a gyermekek fejlődését ilyen téren is. Úgy gondolom, hogy ezek a dolgok jelenthetik a későbbi ismeretszerzés alapját, ha ezeket elsajátították, akkor utána már sokkal könnyebb lesz nekik következtetéseket levonni, problémákat megoldani. Ennek az alapváznak a felépítése fontos és elengedhetetlen a későbbiekre nézve és az összes tanárnak együtt kell törekednie arra, hogy mindenkiben kialakuljanak ezek a készségek.

A másik tanuláselmélet, amit fontosnak tartok, az a konstruktivizmus. Ahhoz, hogy ezt tudjam alkalmazni kell egy alaptudás, ismeretanyag, amivel a diákok rendelkeznek, ahonnan el tudnak indulni. Ez a fajta elmélet inkább sarkall gondolkodásra, mint az előző, az önállóság, egyediség felé tereli a diákokat, amit nagyon hasznosnak és az élethez elengedhetetlennek tartok. Itt már fontos szerepet játszik a rendszerezés, az alkotás.

A konnektivizmus elméletének alkalmazását, vagy legalább megismerését elengedhetetlennek tartom. Ahhoz, hogy valaki a XXI. században jó pedagógus legyen ismernie kell a digitális eszközöket. Szerintem nem feltétlenül kell használnia órán, de a diákok világának megismeréséhez elengedhetetlen, hogy készségszintű felhasználója legyen a számítógépnek, illetve különböző digitális eszközöknek. Ennél az elméletnél jelenik meg leginkább az élethosszig tartó tanulás, a különböző területek összekapcsolódása, ami nem csak a tanulmányok során, hanem a későbbiekben is nagyon fontos lehet. Ahhoz, hogy meg tudjuk tanítani az eszközöknek a helyes, értelmes használatát, nekünk is ismernünk kell őket, nem szabad félni tőlük, illetve fontos a környezet, a megfelelő infrastruktúra is. Arra fogok törekedni a tanulmányaim, majd a munkám során, hogy minél inkább a biztonságos és értelmes internethasználatra biztassam és tanítsam a diákjaimat.

Számomra a legfontosabb a problémamegoldó képesség és a szociális kompetenciák fejlesztése, a tananyag részletes elsajátítása csak ezek után következik. Természetesen az is fontos, hogy az érettségire felkészüljenek a diákok, viszont ahhoz, hogy emellett más jellegű tudásra is szert tegyenek, a kötelező tananyagba szeretném beépíteni például a vitázást, a gondolkodásra biztatást, a kreativitás kibontakoztatását. 

A kooperatív módszereket gondolom a legcélravezetőbbnek a diákok több területen való fejlesztéséhez. Az együttműködést is megtanulhatják ezeknek a segítségével, illetve a saját képességeiket is megismerhetik, el tudják magukat helyezni a közösségben, a saját hiányosságaikat is felismerhetik. A mélyreható tanulási stratégiát tartom a legideálisabbnak ahhoz, hogy ne csak egy felszínes magolás legyen a tanuló részéről az eredmény, hanem megértse, megjegyezze és az előzetes ismereteihez kösse a tanulnivalót. Projekteket is tervezek tartani, ahol más tanárokkal együttműködve, több tantárggyal kapcsolatos témákat dolgoznék fel.

Azon kívül, hogy dolgozatokat fogok íratni, illetve feleltetni is szeretnék az óráimon, fontosnak tartom, hogy az órai munkát is értékeljem. Nem a megszólalások száma, hanem az aktív együttgondolkodás, figyelés, a következtetések azok, amik számítanak nekem. Szóban és írásban egyaránt szeretnék visszajelezni, a házi dolgozatokra például nem csak egy érdemjegyet, hanem indoklást is fogok írni. Tervezem, hogy azokkal a diákokkal, akikkel egy héten többször is találkozom, néha beszélgetek a fejlődésükről, arról, hogy nekik mire van szükségük, mit terveznek. Osztályfőnökként különösen nagy jelentősége lenne annak, hogy a diákoknak néha részletes visszajelzést adjak, ne csak a tanulmányi eredményeikről. 

Mint már említettem, szerintem elengedhetetlen, hogy a digitális technológiát ismerjük és alkalmazni tudjuk. Kivetítőt mindenképpen használnék, illetve ha az osztályterem, ahol tanítani fogok fel lesz szerelve mondjuk interaktív táblával, vagy minden gyermek számára biztosít az iskola tabletet, vagy laptopot, akkor ezeket is igénybe venném. A német nyelv oktatásához is nagy segítség lenne, például videókat, filmeket tudnánk nézni, az interneten megnézhetnénk, hogy hogyan használják az emberek a nyelvet a hétköznapokban, mennyiben más ez, mint a tankönyvi német, illetve sok szótanuló, nyelvtan gyakorló program is van, amik a diákok érdeklődését felkelthetik. A történelem órához is vannak olyan anyagok az interneten, amik új megközelítést nyújtanak a diákok számára, vagy akár ezeken az órákon is lehetne videókat nézni. Ahhoz, hogy projekteken dolgozzanak, szintén jól tud jönni, ha van számítógép, amit használni tudnak, hiszen pl képek tervezéséhez, információ gyűjtéséhez szükség van rá. Minél többet használnak ilyen eszközöket, annál jobban rá tudok világítani arra, hogy mire érdemes figyelni az anyagok kiválasztásánál, illetve milyen veszélyek leselkednek a diákokra, amikor az internetet használják.

Összességében számomra az a legfontosabb, hogy a diákok úgy hagyják el az iskolát, hogy ne csak a tananyagot tudják, hanem tisztában legyenek a képességeikkel is, illetve felkészüljenek arra, hogy milyen lesz nekik később. Szerintem nem szabad nagyon korlátozni őket, illetve egy idő után már az sem jó, ha túlzottan óvjuk őket mindentől, hiszen az lenne a cél, hogy minél önállóbb és felelősségteljesebb felnőttek legyenek, ehhez pedig a tanár is hozzá tud járulni. 

2016. október 1., szombat

Kompetenciaterületek



Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

Ahhoz, hogy az iskolában a diákoknak igazán hasznos tudást tudjunk átadni szükség van arra, hogy ne csak a tananyagot ismertessük meg velük és ne csak az érettségire készítsük fel őket, hanem olyan képességeiket fejlesszük, amiket később, iskola után is tudnak majd használni. A csoportban való együttműködés egy nagyon fontos szociális képesség, amit az iskolában rendkívül egyszerűen és hatékonyan el lehet sajátítani – ha a tanár támogatja ebben a közösséget. Megfelelő programokkal, osztálykirándulásokkal, csapatépítésekkel létre lehet hozni egy jó, hatékonyan együttműködő osztályközösséget. Ehhez persze időre, türelemre és motiváltságra van szükség, illetve egyéni fejlesztésre is, hiszen ahhoz, hogy valaki egy közösségnek hasznos tagja lehessen először a saját képességeivel kell tisztában lennie. A kooperációs munkák is csak akkor fognak jól működni, ha összeszokott, jól együttműködő osztályba viszünk ilyen feladatokat.

Ehhez a digitális technológiát is fel tudjuk használni - hiszen pl facebookon is tudnak kommunikálni egymással, google drive-on tudnak közösen alkotni, a projektmunkákhoz is tudják használni az internetet közösen.

A tanulási folyamat szervezése és irányítása

Ahhoz, hogy a diákok ne csak magoljanak, hanem akár csoportban, akár önállóan hatékonyan és gondolkodva tudjanak dolgozni, a tanár irányítására van szükség. Ez egyfajta segítő jelenlét kéne hogy legyen és megfelelő feladatmegfogalmazással, utasításokkal el lehet érni, hogy a diákok saját ötleteiket, kreativitásukat vigyék bele a projektekbe, ne pedig egy meghatározott választ kelljen kitalálniuk. Ahhoz, hogy ez létre tudjon jönni, szükség van arra, hogy a pedagógus létrehozza a megfelelő körülményeket és hagyja, hogy az eseményeket a diákok irányítsák, ne akarjon mindenáron beavatkozni. Ennek az egyensúlynak a megtalálása nem könnyű feladat, de ha valakinek sikerül, akkor onnantól kezdve sokkal többet tud adni a diákoknak, mint az érettségire való felkészülés.

Módszereket, tippeket is tudunk szerezni az internetről, illetve a diákokat is motiválhatjuk arra, hogy felelősségteljesen használják a számítógépet, megmutathatjuk, hogy hogyan tudja őket segíteni a 21. századi technológia.

Videó forrása: YouTube/Württembergischer Fußballverband

Bemutatkozás

Már egészen kis koromtól kezdve nagyon szeretek tanítani. A családban sok pedagógus van, akiktől azt láttam, hogy mindig otthon készülnek az óráikra, otthon javítják a dolgozatokat, sőt, olyan szerencsés vagyok, hogy többször bemehettem az iskolájukba is és a diákjaikkal együtt tanulhattam, tölthettem a szabadidőmet. Az én motivációm ebből az időből ered, de azóta is sokat foglalkoztam a tanítás kérdésével.

Általános iskolában a Gyermekek Házába jártam, ahol integráló oktatás zajlik, tanulásban akadályozott gyerekekkel együtt voltam, nekik kellett segítenem, velük együtt töltöttem el azt a 8 évet. Ehhez is szükség volt egyfajta pedagógiai képességre, empátiára, itt ezek a készségeim tovább tudtak fejlődni. Gimnáziumban korrepetáltam az osztálytársaimat, mindig szerettem nekik segíteni.
Azóta már nem az iskolában, hanem más formában segítek. Önkéntesen korrepetálok valakit, illetve a munkahelyemen is állandóan gyerekekkel vagyok körülvéve. A Csodák Palotájában dolgozom, demonstrátorként és laborfoglalkozás-vezetőként is rengeteg fiatallal találkozom, át kell adnom nekik a tudást, illetve megpróbálom megszerettetni velük a természettudományokat. Ez igazi kihívás, és nem egyszerű nap mint nap látványosan és izgalmasan megismertetni a fizikát, biológiát, vagy akár a művészeteket.

Valószínűleg még általános iskolában alakult bennem ki az a kép, hogy mennyire fontos az inklúzió az oktatásban. Ekkor még nem fogalmazódott meg ez bennem így, de azóta már tanultam erről a kérdésről pedagógiából, így már látom, hogy mekkora hangsúlyt kell fektetni a különböző készségek fejlesztésére – nem elég a tananyagot átadni.

A kooperációt, a differencált oktatást, a mindennapi életre felkészítő ismeretanyag átadását is kiemelkedően fontosnak tartom és igyekszem tanulmányaim során minél több tudást megszerezni ezekről. Az esélyegyenlőség is kifejezetten érdekel, illetve a különböző képességű, szociális helyzetű gyermekek integrálása és hatékony fejlesztése (akár a tehetséggondozás, akár a felzárkóztatás).
Szeretnék később alternatív iskolában vagy gimnáziumban tanítani, illetve külföldön minél több módszert megismerni, amivel hatékonyabban tudok majd oktatni. Továbbképzésekre is szeretnék eljutni, illetve érdekel a múzeumpedagógia és a cselekvés pedagógiája, ezekről igyekszem majd minél többet tanulni.


XXI. századi kompetencia - idegen nyelv

Miért fontos, hogy beszéljünk nyelveket? Miért kiemelkedően fontos ez most, a XXI. században?

A nyelvi kompetencia mindig nagyon fontos volt, már a középkorban is jártak az egyetemi diákok külföldre, minél több idegen nyelvet tudott valaki, annál nagyobb esélye volt arra, hogy diplomáciával foglalkozhasson – pont, mint ma. Akkor a latin volt az a nyelv, amin mindenki beszélt, aki a felsőbb rétegekhez tartozott.
Ma a globalizáció teszi különösen indokolttá a nyelvtanulást. Ahhoz, hogy valaki tovább tudjon tanulni feltétlenül szüksége van egy idegen nyelv ismeretére, hiszen így tud külföldön tanulni, esetleg ott is dolgozhat. Ma már a legtöbb álláshoz szükség van nyelvvizsgára, hiszen sok cégnél kell külföldi vendégekkel, vagy partnerekkel tárgyalnia.
Fontos, hogy már az iskolában nagy hangsúlyt fektessünk a nyelvoktatásra, hiszen ekkor van a legtöbb időnk, a legjobb alkalmunk ennek a hasznos készségnek a fejlesztésére. Az lenne az ideális, ha érettségiig mindenki legalább két idegen nyelven beszélne társalgási szinten. 
Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk ezt a készséget fejleszteni kis létszámú csoportokra van szükség, megfelelő eszközökre (akár interaktív táblára is) és elhivatott, idegen nyelvet jól beszélő tanárokra.